A Kossuth-címer a történelmi magyar nemzeti címer rendhagyó változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.

A címer bal oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott ún. árpád sávos.

Az 1849. április 14-ei Habsburg trónfosztást, illetve a függetlenségi nyilatkozat április 19-ei közzétételét követően váltotta fel a koronás kiscímert, ezért kötik Kossuth Lajos nevéhez. Ekkortól a honvéd hadsereg zászlóin ezt alkalmazták, és korona helyett babérkoszorús kardot hímeztek a címerpajzs fölé. A Kossuth Lajos irányítása alatt álló pénzügyminisztérium 1848-ban használatba vette a koronájától megfosztott régi középcímert, amely az akkor ténylegesen a magyar kormány fennhatósága alatt álló Magyarország, Horvátország, Szlavónia és Erdély címerét is ábrázolta.

Károlyi Mihály, mint köztársasági elnök, 1918 novemberétől az első köztársaság kikiáltásától kezdődően, a Magyar Királyság régi, koronától és a pajzstartóktól megfosztott kiscímerét tette hivatalossá így 1919 augusztusáig hivatalos állami címer volt. A tanácsköztársaság rövid fennállása alatt nem foglalkoztak a címer kérdésével.

1946–1949 között, majd az 1956-os forradalom idején ismét hivatalossá vált. 1956. október 29-én a Szabad Nép (a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja) címoldala és a többi lap a Kossuth-címerrel jelent meg, hirdetve, hogy Magyarország címere hivatalosan újra a köztársasági címer lett a forradalom leveréséig.

A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia. Végül az országgyűlés a jobboldali Magyar Demokrata Fórum vezette többsége 258 igen és 28 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett a koronás kiscímer mellett döntött 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben. Azóta is ez a hivatalos címere az országnak a mai napig. Az új negyedik Köztársaságnak vissza kell állítani a Kossuth-címert, mint a Magyar Köztársaság valódi címerét.

 

Oldal: Kossuth - címer
Éljen a negyedik Magyar Köztársaság! - © 2008 - 2024 - koztarsasag.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat