Magyarországon eddig háromszor kiáltották ki a köztársaságot: Először 1918. november 16-án, másodszor 1946. február 1-én, és harmadszor 1989. október 23-án. Mindhárom köztársasági időszakban az a közös, hogy a kormányformája parlamentáris, aminek évszázados hagyománya volt a magyar történelemben. Ezt meg kell szüntetni az elnöki rendszer bevezetésével. 

Az első köztársaság (1918. november 16. – 1919. március 21.) kikiáltása és az I. világháború befejezése előtt kirobbant az őszirózsás forradalom 1918. október 30. – 31-én Budapesten. A forradalom elérte a célját, mert kinevezte Habsburg József főherceg a pacifista elveket valló Gróf Károlyi Mihályt miniszterelnöknek. Károlyi Mihály és kormánya 1918. november 1-én felesküdött, az általuk létrehozott Magyar Nemzeti Tanácsra. 1918. november 16. után a Magyar Nemzeti Tanács töltötte be ideiglenesen az országgyűlés szerepét Nagy Nemzeti Tanács néven. 1919. január 11-én a Nagy Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnöknek fogja megválasztani. A miniszterelnökséget Berinkey Dénest vette át. Ha a kommunisták és a szociáldemokraták nem kötnek szövetséget, és nem kiáltják ki a Tanácsköztársaságot, akkor 1919. áprilisában megtartották volna az új parlamenti választásokat. Az első köztársaság a Kossuth címert tekintette állami jelképének, majd Károlyi Mihály 1918. novemberétől tette hivatalossá és 1919. augusztusáig a Tanácsköztársaság végéig meg is marad.

A második köztársaság (1946. február 1. – 1949. augusztus 20.) kikiáltása előtt 1945. novemberében megtartották a nemzetgyűlési választásokat, de a köztársasági elnököt a köztársaság kikiáltása után választották meg a nemzetgyűlési képviselők által. A második köztársaság hivatalos címere a Kossuth címer volt. A második köztársaságnak indulója is lett, aminek a szövege nagyon jól tükrözte a Horthy-korszak utáni hangulatot. Mivel Magyarország a vesztesek oldalán fejezte be a II. világháborút, a szovjet övezetbe került. 1945 januárjában, Jaltában megegyeztek az amerikaiakkal és a britekkel, hogy koalíciós demokratikus kormányokat fognak létrehozni a háború után. Magyarországon is így alakult a helyzet, de 1947 és 1948 között a kommunisták arra törekedtek, hogy teljesen felszámolják a demokratikus pártokat, és a hatalmat átvegyék az ország felett. 1948. júniusában a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesül Magyar Dolgozók Pártja néven, majd 1949. augusztus 20-án kikiáltják a Népköztársaságot. A Rákosi Mátyás nevével fémjelezte időszaknak az 1956. október 23-án kirobbant forradalom vetett véget. A forradalom és a szabadságharc időszakában 1956. október 23. és november 4. között felmerült annak lehetősége, hogy függetlenné váljon az ország, visszatérjen a többpártrendszer, és újra használják a Kossuth címert, de a szovjet tankok elsöpörték annak reményét is. Az állampárt összeomlott, de az új vezetés Kádár Jánossal az élen a Magyar Dolgozók Pártja nevét átváltoztatták Magyar Szocialista Munkáspártra és ismét átvették az irányítást az ország felett.

 

A harmadik köztársaságot (1989 óta) kikiáltása előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Ellenzéki Kerekasztal – az 1980-as évek második felében megalakult ellenzéki pártok, szakszervezetek, társaságok (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fiatal Demokraták Szövetsége, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Keresztény Demokrata Néppárt) tárgyalásokat folytattak a békés rendszerváltásról a Nemzeti Kerekasztal keretében. 1989 nyarán megállapodtak a békés átmenet programjában, a többpárti szabad választások kiírásában. Az Ellenzéki Kerekasztal és az állampárt megállapodását két párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nem írta alá. Ennek oka a köztársasági elnök választásának a módja volt. A megállapodás szerint az elnököt a későbbiekben az országgyűlés választja, de az átmenet időszakában először még a nép közvetlenül dönthetett volna. A két párt ebben az utóbbi kitételben a pártállam hatalomátmentési kísérletét látta, mivel egy népszavazáson Pozsgay Imrének komoly esélyei lettek volna. Véget ért a kommunista rendszer és 1989. október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a harmadik köztársaságot. A Független Kisgazda Földmunkás Polgári Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt az elnökválasztás ügyét más kérdésekkel összekapcsolva – a munkásőrség feloszlatásával, a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyoni elszámoltatásával és a munkahelyi pártszervezetek kérdésével – népszavazást kezdeményezett. Az ún. „Négy igenes népszavazás” 1989. november 26-án zajlott. Az „Igen” győzött, a köztársasági elnök választása az új országgyűlés feladatává vált. A Magyar Szocialista Munkáspártot elhagyó reform kommunisták megalakították a Magyar Szocialista Pártot 1989. október 7-én. A maradék régi vágású kommunisták továbbra is ott maradtak a Magyar Szocialista Munkáspártban, de 1992-ben új nevet vett fel, ami a Munkáspárt lett.

1990. márciusában és áprilisában megtartották az első szabad országgyűlési választásokat a rendszerváltás után. Az első, aki kormány alakíthatott az a Magyar Demokrata Fórum lett. A második helyen végzett Szabad Demokraták Szövetsége adhatta a köztársasági elnököt miután megegyezett a Magyar Demokrata Fórummal a demokratikus intézmények megszilárdításáról és a parlamentáris köztársaság rendszerének kialakításáról (MDF-SZDSZ paktum). A harmadik köztársaság címerét 1990. július 11-én fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben. Az országgyűlés több változat megvitatása után, többen a Kossuth-címer mellett érveltek, mégis a Magyar Demokrata Fórum képviselőinek többsége a koronás kiscímert szavazta meg, az új magyar Köztársaság címerévé. 

1994 és 2011 között a parlamentáris köztársaság rendszere nem változott mindaddig míg a Fiatal Demokraták Szövetsége - Kereszténydemokrata Néppárt frakciószövetsége kétharmados többséget nem szerzett a parlamentben a 2010-es országgyűlési választások után.

 

Oldal: A képviseleti hatalomgyakorlás kormányformája Magyarországon
Éljen a negyedik Magyar Köztársaság! - © 2008 - 2026 - koztarsasag.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat